Alkotmányunk minden polgárt feljogosít arra, hogy megválasztja képviselőjét, és képviselőnek választja. Az alkotmánykészítők azonban attól tartottak, hogy egy nyílt választási versenyen egyes gyengébb szakaszok nem lehetnek jó esélyt arra, hogy megválaszthassák a Lok Sabhát és az Állami Jogalkotási Közgyűléseket. Lehet, hogy nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, oktatással és kapcsolatokkal, hogy másokkal szemben megvitassák és megnyerjék a választásokat. Azok, akik befolyásos és leleményesek, megakadályozhatják őket a választások megnyerésében. Ha ez megtörténik, parlamentünket és közgyűlést megfosztanánk a lakosság jelentős részének hangjától. Ez demokráciánkat kevésbé képviselővé és kevésbé demokratikussá tenné.
Tehát alkotmányunk alkotói a gyengébb szakaszok fenntartott választókerületeinek speciális rendszerére gondoltak. Egyes választókerületeket az ütemezett kasztok [SC] és az ütemezett törzsek [ST] tartalmának tartozik. Egy SC -ben fenntartott választókerületben csak valaki, aki az ütemezetthez tartozik. A kasztok állhatnak a választásokért. Hasonlóképpen csak az ütemezett törzsekhez tartozó személyek vitathatják a választást az ST számára fenntartott választókerületből. Jelenleg a Lok Sabha -ban 84 helyet foglalnak el az ütemezett kasztok számára és 47 az ütemezett törzsek számára (2019. január 26 -án). Ez a szám arányos a teljes népesség részesedésével. Így az SC és ST fenntartott ülések nem veszik el a többi társadalmi csoport legitim részét.
Ezt a foglalási rendszert később a kerületi és a helyi szintű más gyengébb szakaszokra is kiterjesztették. Sok államban a vidéki (panchayat) és a városi (önkormányzatok és vállalatok) helyi testületek helyét most más hátrányos osztályok (OBC) is fenntartják. A fenntartott helyek aránya azonban államonként változik. Hasonlóképpen, az ülések egyharmadát a vidéki és városi helyi testületek fenntartják a női jelöltek számára.
Language: Hungarian