A kereskedelmi erdőgazdálkodás növekedése Indiában

Az előző szakaszban láttuk, hogy a briteknek a hajók és a vasút építéséhez szükséges erdőkre volt szükség. A britek attól tartottak, hogy az erdők a helyi emberek általi használata és a fák meggondolatlan kivágása a kereskedők által elpusztítja az erdőket. Ezért úgy döntöttek, hogy meghívják egy német szakértőt, Dietrich Brandis -t, és tette őt az első erdőgazdálkodóként Indiában.

Brandis rájött, hogy be kell vezetni egy megfelelő rendszert az erdők kezelése érdekében, és az embereket a természetvédelem tudományában kell képzésben tartani. Ez a rendszer jogi szankcióra lenne szükség. Az erdészeti erőforrások felhasználására vonatkozó szabályokat be kell alakítani. A fák kivágását és a legeltetéseket korlátozni kellett, hogy az erdők megőrizhessék a fátermeléshez. Bárki, aki a rendszert követve vágta a fákat, a rendszernek kellett lennie

Tevékenység

Ha 1862 -ben India kormánya lenne, és felelős a vasutak alvókkal és üzemanyagokkal történő szállításáért, akkor milyen lépéseket tettél volna? büntették. Tehát Brandis 1864 -ben felállította az Indiai Erdészeti Szolgálatot, és segített megfogalmazni az 1865 -es indiai erdészeti törvényt. Az Imperial Erdészeti Kutatóintézetet 1906 -ban Dehradunban hozták létre. Az itt tanított rendszert „tudományos erdőgazdálkodásnak” hívták. Sok ember, beleértve az ökológusokat is, úgy érzi, hogy ez a rendszer egyáltalán nem tudományos.

A tudományos erdőgazdálkodásban a természetes erdőket, amelyek sokféle típusú fát tartalmaztak, levágták. A helyükön az egyik típusú fát egyenes sorokba ültettek. Ezt ültetvénynek hívják. Az erdei tisztviselők felmérték az erdőket, becsülték meg a területet különféle típusú fák alatt, és munkaterveket készítettek az erdőgazdálkodásra. Azt tervezték, hogy az ültetvényterület mekkora részét évente vágni kell. A terület vágását ezután újratelepíteni kellett, hogy készen álljon arra, hogy néhány év alatt újra vágjon.

Miután 1865 -ben elfogadták az erdészeti törvényt, kétszer, 1878 -ban, majd 1927 -ben módosították. Az 1878 -as törvény az erdőket három kategóriába osztotta: fenntartva, védett és falusi erdők. A legjobb erdőket „fenntartott erdőknek” hívták. A falusiak nem tudtak semmit venni ezekből az erdőkből, még saját felhasználásukra sem. Házépítéshez vagy üzemanyaghoz vehetnek fát a védett vagy a falusi erdőkből.

  Language: Hungarian